Magyar lófajták ismertetése az "archimedia.hu" segítségével.

 

1-Őseink lova:

A honfoglaló magyarok lova kb. 140 cm marmagasságú, zömök testalkatú állat volt. Színe főleg fakó, egérfakó, és pej lehetett. A kalandozó hadjáratokkal kapcsolatos adatokból arra következtethetünk, hogy ez a jelentéktelen külsejű ló bámulatos menet-teljesítményekre volt képes.
A középkorban feltehetőleg ez a kis testű, de igen erős, fürge és roppant kitartó ....

 

 

2-Magyar hidegvérű:

A „hidegvérű” szó a német „kaltblüter” szó tükörfordításából került nyelvünkbe. A kifejezés nem az állat testhőmérsékletére, hanem vérmérsékletére utal. A hidegvérű ló, amely jellegében, főként erős csontozata, nagy izomtömege, dús szőrzete és lassúbb mozgása miatt jelentősen eltér az egyéb ló típusoktól, Nyugat-európai eredetű. A régészek többsége kialakulásukat a mai Belgium területén élő vadlóra (Equus robostus) vezetik vissza.

 

3-Furioso-North Star:

 Az 1785-ben alapított Mezőhegyesi ménesben kitenyésztett fajta, emiatt korábbi neve Mezőhegyesi félvér. A fajta kialakulása 1841-től veszi kezdetét, amikor a 3. és a 8. számú pej ménes kancáit a gróf Hardegg altábornagy Mezőhegyesi ménesparancsnok által lichteinstein hercegtől vásárolt Furioso nevű pej angol telivér ménnel kezdik fedeztetni.

 

4-Kisbéri Félvér:

A fajta a Komárom megyében a Győrt és Székesfehérvárt összekötő út mentén fekvő hajdani kisbéri Batthyány-birtok területén alakult ki, midőn I. Ferenc József császár az 1853-ban elkobzott birtokon egy nemes vérű katonai ménes kialakítását rendelte el. „Nemes vérű” lovon akkoriban minden kétséget kizáróan angol telivért értettek.

 

 

5-Nóniusz:

A napóleoni háborúk során az osztrák császári hadak a francia rosiéresi ménesből több fiatal mént zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej anglo-norman mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Nonius Senior 1816-tól 17 éven állt a tenyésztésben, ez idő alatt 368 kancát fedezett, amely fedezésekből született utána 79 mén és 122 kancacsikó. Utódai közül 15 törzsmén fia fedezett.

6-Gidrán:

A fajtaalapító Gidran Szenior mént báró Fechtig vásárolta Egyiptomban 1816-ban. A kis sárga arab mént 1818-ban Bábolnára osztották be, ahol 6 törzsmént adott. Ezek közül Gidran II nevű fia került Mezőhegyesre, ahol vegyes holsteini, mecklenburgi, magyar, erdélyi, arab és moldvai kancaanyagot fedezett. A méneseket ebben az időben szín szerint csoportosították.

7-Lipicai:

A fajta eredete több mint 400 évre nyúlik vissza, amikor 1580. május 19-én döntés született egy hercegi ménes felállításáról a köves, karszttetőn fekvő Lipizzán. A császári udvar számára kívántak itt kiváló, nagy tűrőképességű, a pompát, a gazdagságot minden jellegében mutató lovat előállítani.

8-Hucul:

A lófajta „hucul” neve - eltérően más lófajtáktól - nem egy-egy kiváló törzsalapító-tól vagy kitenyésztési helytől származik, hanem egy népcsoporttól. A Kárpátokban, a Tisza, Prut, Brodina forrásvidékén Bukovina, Gallicia és az egykori Magyarország határvidékén élő hucul nép kezén alakult ki ez a több évszázados múltú primitív lófajta. Brehm 1876-ban írta.

 

9-Magyar sportló:

1958-62 között a magyar mezőgazdaság szerkezetében döntő jelentőségű változás zajlott le. Az addig alapvetően kisparaszti gazdaságokra alapozott mezőgazdasági termelés nagyüzemivé vált, ami igen nagy-mértékű létszámcsökkentést ered-ményezett. Ezzel egyidejűleg megfogalmazódott a megmaradó ló-állomány újszerű hasznosításának igénye.

 

10-Ügető:

Ügető az a ló, amelynek apja és anyja egyaránt valamely ország nemzet-közileg elismert méneskönyvébe (trotting register) van bejegyezve. Az ügetőn belül négy önálló fajtát különböztetünk meg. Ezek az orlov, amerikai, orosz, és francia ügető. Az egyes fajtákat önállóan is tenyésztik, de a fajtacsoporton belüli keresztezéseket is elismerik ....

 

 

 

 

Az arabok féltett kincsének magyar utóda

A ló másik neve a bábolnai arab ló, sokan így nevezik.

1789-ben II. József, a Habsburg-Lotaringiai-ház uralkodója, Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári Ménest. A helyszínt stratégiai okokból választották: Bábolna félúton volt a császári főváros, Bécs, valamint az ekkor már jelentős lótenyésztéssel bíró Mezőhegyes egyfajta "fiókállomásként" működtették, később azonban két rendeletnek köszönhetően jóval túlnőtte ezt a szerepkört. Az első határozat 1806-ban látott napvilágot, mikor I. Ferenc császár elrendelte, hogy mostantól "kiváló és nemes" lóállomány tenyésztése a cél. A rendelet létrejöttének oka az volt, hogy a hadseregnek az addiginál gyorsabb, szívósabb és egyúttal nemesebb küllemű lovakra volt szüksége. 1816. március 18-án megszületett az a határozat, miszerint a magas arab vérhányaddal rendelkező bábolnai, illetve az ausztriai Radautz ménesből származó, szintén arab vérvonalakat hordozó kancákat mostantól csak arab telivér ménekkel szabad fedeztetni. A rendelet életbelépésének idejére tehető a shagya-arab fajta (Ságia arab) létrejötte. Még ebben az évben, a napóleoni háborúk során, öt arab mént zsákmányoltak Franciaországban, melyek Bábolnára kerültek. Emellett több tisztavérű arab mént vittek a ménesbe, melyeket a császári megbízottak arábiai expedíciók során szereztek. A shagya-arab 1878-ban és 1900-ban, két párizsi világkiállításon mutatkozott be a nemzetközi nagyközönség előtt. A fajta virágkora az 1932 és 1942 közötti időszakra tehető, mikor Bábolna és az ott tenyésztett állomány Pettkó-Szandtner Tibor ménesparancsnok irányítása alatt világhírnévre tett szert. Bábolna súlyos károkat szenvedett a második világháború során, a háború után pedig szocialista mintagazdaságot építettek ott ki. A ménes fennmaradása az ekkoriban igen jövedelmező bábolnai baromfitenyészetnek volt köszönhető. A shagya-arabot 1978-ban ismerte el külön fajtaként az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége. A fajtára jellemző, hogy egyedei a több száz éves fajtatiszta tenyésztésnek köszönhetően igen egységesen örökítenek. Leginkább távlovaglásra és hobbicélokra használják, de díjugratásban is számos vérvonallal találkozhatunk, melyben fellelhetőek arab ősök (pédául: Ramzes, Gazal, VII és Bajar).

... egyéni bajnok ...

A fajta névadó ménje, Shagya Senior 1836-ban, Szíriából került Bábolnára. A 2006-os, aacheni Lovas Világjátékokon egy Bábolnán tenyésztett shagya-arab ló, Hungares szerezte meg távlovaglásban az egyéni bajnoki címet. Lovasa a spanyol Miguel Vila Ubach volt.

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 149-160 cm

Szín: minden alapszín, de a tarka nem kívánatos

Felépítés: arányos testfelépítés, finom, egyenes vagy csukafej, ívelt, magasan illesztett nyak, erős mar, középhosszú hát, erős lábszerkezet

Jellemzők: nagy teherbírású, élénk, intelligens, nemes küllemű

Származási hely: Magyarország, Bábolna

Eredet: 19. század

Élettere: kontinentális éghajlat (ősök: sivatag, szavannák)

 

 

Oldal: MAGYAR LÓFAJTÁK
HINTÓZTATÁS-GYERGYÓSZENTMIKLÓSON-GYÍLKOS TÓNÁL-GYERGYÓMEDENCÉBEN - © 2008 - 2024 - hintoztato-gyergyomedence.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat