Gyergyószentmiklós

Mivel én is a gyergyói medencében születtem és itt is élek, már kiskoromban felfedeztem a vidék varázslatos szépséget és egyediségét.
Úgy gondolom itt az ideje, hogy másoknak is megmutassam, bemutassam. Magyarországon élő barátaimra és diáktársaimra gondolok, azokra, akik szívesen részt vennének egy olyan túrán, ahol nem az autóbusz ablakán keresztül ismerkedhetnek a tájjal, hanem közelről megfigyelhetik, átélhetik e vidék varázsát. E célból saját településemről és annak környezetéről készítettem e pályázatot. Célom, hogy ez által bepillantást nyerjenek a gyergyó medencében élő nép igen gazdag múltjáról és jelenéről. Megpróbáltam összesűríteni mindazt, ami legjellegzetesebb vonásait mutatja be szülőföldemnek.
Gyergyószentmiklós a Keleti Kárpátok medencéjében a Békény patak partján helyezkedik el. A település mai nevének első említése 1333-ra esik. A kis település régi lakói erdőkitermeléssel, mezőgazdasággal, állattenyésztéssel vagy határőrzéssel foglalkoztak.
A lakosság címerén az élhelyet egészen biztos a balta foglalta volna el. Később gyökeret vert a kisipar is mely szintén a fakitermeléshez és fafeldolgozáshoz kapcsolódott. Ez által a kis település a térség fontos kereskedelmi csomópontjává vált. A szállítás tutajon valósult meg a Maros folyón.
A manufaktúrák, kézműipar fejlődésével egyidőben megjelenik a polgárság.
A vízimalmok és az elektromos favágók gombaszám szaporodtak.
A piactér környékén kirajzolódtak lassan a központ impozáns épületeinek mai alakjai.
1903-at mutat a naptár, kigyúlnak a fények Gyergyó utcáiban. A Maros elfelejti a tutajokat és 1907-ben az állomásra érkezik az első teherszállító szerelvény. Így a település bekapcsolódik a székely vasúti hálózat véráramába. Ez év utolsó honapjában a település elnyeri a városi címet. Még  mindig 1907-et írunk.
A XX. század első felében a gyógyulni vágyókat egy új kórház fogadja, amely szomszédságában pár év múlva kimagaslik a Salamon Ernő líceum épülete. A lakosok helyi újságokat forgatnak és felépül a műkedvelők részére egy előadásterem.
A hosszú hideg tél, a nedves nyár alkalmatlanná teszi a talajt a mezőgazdaságra. Mégis megtermelik az árpát, rozst és kendert.
A malmok melyek a víz energiáját használják fel rövid idő alatt ipari létesítményekké alakulnak, és megjelennek új iparágak is.
A piacok alkalmával beindul az árucsere, a kereskedelem. A második világháború utáni rendszerváltás magával hozza az erőszakos iparosítást és itt, a fa hazájában fémfeldolgozó, kohászati üzem kezdi el működését.
A mezőgazdászokból, fakitermelőkből egy éjszaka alatt munkás lett.
A század elejétől a lakosság száma megtriplázódik. A lakosság nagyszámú növekedése érdekében tömbházak épülnek, de  a régi központ a barokk stílust és annak hangulatát tovább is érintetlenül őrzi.
A lakosság többsége római katolikus. Az első templom gótikus stílusban 1498-ban épült, 250év múlva egy újra volt szükség, tágasabbra, nagyobb férőhellyel, melynek munkálatait Fogarassy György építész irányította.
A XVI. századtól Erdélyben a vallásszabadság eredményeként elterjed a kálvinizmus. Sorra épülnek a különböző gyülekezetek templomai, református, örmény, ortodox, görög katolikus, hangsúlyozva az itt élő emberek sokszínűségét.
A római katolikus egyház jóvoltából működik a szegények konyhája, ahol a testi táplálék mellett a lelki táplálékot is megkapják a rászorulók. Az öregek sincsenek elfelejtve, kényelmes körülményeket biztosít számukra a Szent Erzsébet öregotthon.
A Nemzeti Óra katolikus alapítvány árvaházat létesített, ahol a szülő nélküli gyerekek szeretve vannak és az otthon melegét erezhetik.
Az 1990-es rendszerváltás után sorra érkeznek a Caritas segélyszállítmányok, közülük az első a Szent-Miklós segélyakció.
A korházunk 100 éves épületben működik, de lassan és biztosan az új kórház is elkészül.
Az ovodák es a napközi otthonok a kiskorúakat fogadjak meleg szeretettel. A szervezett oktatás és nevelés városunkban a XVII. századtól működik. Ma az iskolahálózat a város minden negyedét átfogja és arra törekszik, hogy kielégítse a fiatal generáció tudásszomját. Az új tanulási módszerek bevezetése lelki ügye minden oktatónak.
Városunkban működik a Fogarassy Mihály általános iskola, a Kós Károly általános iskola, a Salamon Ernő líceum, a Batthyhányi Ignác szakkollégium.
A felsőfokú egyetemi fakultások bevezetése nagy esemény egy kis városnak. A  kolozsvári Babes-Bólyai tudományegyetem kirendelt karain turisztika és földmérő oklevelet szerezhetnek a hallgatók.
Őseink örökségének, népi kultúránknak, hagyományainknak menedéke és tárhelye a tájház. Nem múzeum, de élő és aktív közvetítője térségünk népi művészeti értékeinknek. Itt sajátítható el a tojásfestés művészete, a szövés, hímzés, nemezés, faragás. Itt ismerhető meg az íj és a nyíl, a huszárok egyenruhája, itt hallható Kossuth hangja, miközben az udvaron elkészül a babgulyás, és  három cigány a talpalávalót húzza.
A városunkban működő művelődési központ sajnos anyagi gondokkal küzd, de a nehézségek ellenére is itt kap helyet a Fábian Ferencz színházi társulat és a Hóvirág táncegyüttes. Évente megrendezésre kerül a színházi fesztivál és ez az épület ad helyet a festészeti köröknek is. Remélem, hogy a kultúra e része a jövőben visszanyeri igazi csillogását.
A Pro Art galéria, mely a fiatal keresztény ökumenikus központ támogatásával alakult, ma már nagy elismerésnek örvend a művészetek iránt érdeklődők körében. Könyvbemutatók, kiállítások, kamarazenei hangversenyek helyszíne.
1984-ben Bocsárdi László rendező alapította a Figura stúdió nevet viselő alternatív színházi társulatot. 1991-től minden rendezvényről értékes díjakkal térnek haza, hazai és külföldi színpadokról egyaránt. Ma szerves részét képezik a város kulturális életének.
A kórusokban és zenei fellépésekben sem szerénykedhetünk. Az ipartestület férfikara az elsők közt alakult, rendszerek jöttek, határok változtak, de nekik mindig sikerült újjászületni saját hamvaikból. Egy másik kar a Domokos Pál Péter női kórus. Városunkban tevékenykedik több iskola vegyeskara, a Pittypang furulyaegyüttes, akik reményt adnak továbbra is a komoly zene iránt érdeklődőknek.
1990-ben megbukott a kommunista diktatúra és azóta a polgárok ápolhatják, megőrizhetik és kinyilváníthatják művészi, történelmi, kulturális hagyományaikat. Erre egy alkalom a március 15-ei eseményekre való emlékezés. Petőfi Sándor szobra előtt most már évente több százan felvállalhatják nemzeti hovatartozásukat.
A domborzat és a hosszú tél kedvez a téli sportok rajongóinak, a sí, korcsolya, jégkorong kedvelőinek. Az országban létező 4 fedett jégkorongpályából egy Gyergyóban van.
A sportiskola olyan tornászokat nevelt, mint Molnár Levente és Urzica Marius, akik olimpiai és világbajnoki címekkel gazdagították városunk nevét.
Minden évben ünnepre ad lehetőséget a Szentmiklós, városunk védőszentjének névnapja, ahol gazdag és változatos, sokoldalú, színes műsorajánlat várja az ide látogatókat. Szellemi és erőpróbákon vehetnek részt a vendégek.
A legfelemelőbb  pillanata az alkalomnak a mise után van, amikor Szent Miklós antikkóri fából készült szobrát végigkíséri a lakosság a városon, egy ökörrel húzott szekéren.
A háromnapos ünnep záróakkordja a tűzijáték. (ÍRTA-BENEDEK FERENC SZÜL 1975.10.06.GYERGYÓSZENTMIKLÓS.)

A környék

Gyergyószárhegy 6 km távolságra helyezkedik el észak felé Gyergyótól. A falu múltja szorosan összefonódik a Lázár dinasztia történetével, a Lázárok kastélyával, mely a reneszánsz egyik legszebb emléke. Itt nevelkedett Bethlen Gábor, Erdély későbbi fejedelme, akinek édesanyja Lázár lány volt, és  Lázár Ferenc, aki a kuruc szabadságharc idején átpártol Rákóczihoz, aki főkapitánnyá lépteti elő. A kuruc kor bukásával odaveszik a Lázárok régi fénye. A császári seregek lerohanják, kirabolják és felégetik a kastélyt. A szatmári béke után hazatérő Lázár az épület nagy részét kijavíttatta.
1748-ban újabb tűz martaléka lesz és ekkor a Lázárok otthagyják és csak néha látogatják. 1820-ben lakták utoljára. A XX. században nagyszabású restaurálások során mentették meg a lassú haláltól.
Szintén a Lázárok kezdeményezésére Ferences rendi kolostort alapították a faluban Johaness de Kajoni rendfőnök irányításával. Hamvait a kolostor kriptájában őrzik.
Az egykori Lázár birodalmat ma a művészet vette birtokába. A Hargita megyei alkotóközpont fennhatósága alá tartozik. Az ódon falakat festmények, grafikák, képzőművészeti alkotások borítják. Közép-Kelet Európa legnagyobb grafikai kiállítása itt látható, de értékes festménygyűjteménye is.
A gyergyói medence északnyugati csücskében helyezkedik el Remete. Itt született Cseres Tibor író, Balás Gábor jogtörténész, a székely magyar őstörténet kutatója, Balás Jenő, aki nagyban hozzájárult a magyar bauxit feldolgozás sikeréhez. Ma is a lakosság főfoglalkozása az állattenyésztés. Itt még mindig élnek a hagyományos mesterségek, pl. a kovácsmesterség. A patkó szerencsét hoz, tartja a közmondás. Ebből a mesterségből apa es fia is megél a László portán.
A falú jellegzetessége közé tartozik a számos borvízforrás, és a még ma is működő vízimalmok.
A gyergyói-medence központi települése Gyergyóalfalu. A lakosság nagy része római katolikus, a templomban található a csíksomlyói búcsú emlékét őrző Mária szobor és egy 350 éves feszület.
Több mint 400 éves oktatás létét írásos dokumentum is bizonyítja. Itt született és tanított Domokos Pál Péter néptanító, a vándor gyermekkórus találkozók elindítója.
Tavaszi szokás a hármas találkozó a gyergyói határban, ahol a környék lovasai egyházi zászlókkal tisztelegnek a közös határban egymásnak.
Alfalu számos olyan nagy személyiséget adott az egyetemes magyar kultúrának, mint Dr. Magyari András professzor, Sövér Elek, Márton Árpád és Gál András képzőművészek, hogy csak néhányat említsünk. Tizennégy romániai képzőművész született e községben. Ma is állandó kiállítások színhelye.
A vidék flórája és faunája is említést érdemel, hisz olyan ritka védett növények találhatók itt meg (gyakran szép számban), mint a havasi gyopár, encián, havasi zergeboglár. Kirándulásaink során olyan erdei gyümölcsöket szedhetünk, mint: málna, eper, szeder, szamóca (azaz kokojza, az itteni nevén).A gombák nemzetsége is szép számban képviseli magát: vargánya (itteni nevén, hirip), fenyőalja, rókagomba, őzlábgomba, galambgomba és megannyi más  finom gombafajta. Az itthoni erdőkre igen jellemző a barnamedve, amelyet meg is lehet figyelni erdészek irányítása alatt. Maradandó élményt nyújt egy ilyen állat, saját, természetes környezetében való megfigyelése. A medvén kívül szép számban akad még itt farkas, róka, hiúz, őz, szarvas, zerge, vadmacska, nyest, nyúl, vaddisznó és még sok kisebb testű vadállat
Ha az ember Erdélyre gondol, leginkább a hatalmas rengeteg, a sötéten suhógó fenyvesek, gyorsjárasú patakok, szomjatoltó borvízforrások jutnak eszébe. Valóban a Székelyföld megannyi csodát rejt. Ha megpihensz a hegytetőn, letekintesz a völgybe, az élet valódi kérdéseiről töprenghetsz. Itt más értékkel mérik az emberi életet, a hegyek között, a csorgadozó patak partján, a szorosban megszűnik a technika és a pénz mindenhatósága, a nyers erő és az adott szó birodalma ez.
Essék pár szó a Gyilkostóról és a Békási szorosról is, melyek legcsodálatosabb tájai Erdélynek és szülőföldemnek.
A valóságban a Gyilkos-tó keletkezése más körülményeknek köszönhető. 1837-ben felhőszakadások során a Gyilkos hegyről lecsuszamló törmelék elzárta a völgyben lerohanó patakok útját, gátat képezve létrejött egy nagy kiterjedésű csizma alakú tó mely ellepte a völgyben elterülő erdőket, így talán egyedi látványt nyújtanak a ma is megmaradó fatörzsek.
Gyilkos jellegét magyarázva a helynek, más legendákat is mesélnek az itt élők. Pl., hogy azokban az időkben egy juhász legeltette itt nyáját, aki civakodásban állott szomszédjaival a gazdag legelőkért. A környező hegyek megsokallván az ellenségeskedést lezuhantak, és a menekülő juhászt maguk alá temették.
Elnevezését a tó a hosszanti irányban elterülő Gyilkos hegyről kapta. Román fordításban vörös tónak hívják, mert áradáskor vörös lesz a színe, a patakok vizében feloldódott kőzetek hatására. 1891-es adatok szerint a tó hosszúsága 2200 m volt. 1983-as méretek alapján már csak 900 m hosszú, a folyamatos hordalék-lerakodás miatt.
A csutaktüskés tó további sorsa megkérdőjelezett. 300-400 éven belül a feltöltődés miatt megszűnik létezni.
Az enyészet talaján a tó különleges romantikája érvényesül, több ezer szín és formagazdagságban pompázó élővilágot pillant meg a látogató.
A legtöbb szeglete meglepetéseket rejteget. Nagy élményben részesül az, aki megcsodálja az égbemeredő csúcsok tükörképét a tó vizében, minden moccanás, csillanás önmagában beszél.
A korán beköszöntő tél egészében átvarázsolja ezt a világot. A befagyott tó 70-80 cm vastagságú jégpáncélján a téli sport szerelmesei tehetik probára leleményességüket.
A tavat körülvevő hegyek lehetőséget nyújtanak a természetjárás, sziklamászás hódolóinak.
A sípályák és túraútvonalak mellett a legnagyobb kínálat a sziklamászóknak adatott. Innen indult útjára Eröss Zsolt alpinista is, aki  a Mont Everest csúcsát is meghódította.
Életsorsok nyomai teszik beszédessé a meredek sziklaszirteket.
A Gyilkostó vidékét megkoronázó békási szoros vadregényes tájakat mutat az ide eljutó turistáknak.
Évmilliókkal ezelőtt barlang lehetett a békás völgye, melynek mennyezete leszakadt és létrejött a békási szoros. Itt folyik el a Gyilkostóból kivezető Békás patak. A mellékpatakok völgyeiben különálló sziklafalak képződtek, ilyen az Oltárkő is, amely a legszembetűnőbb sziklakolosszus. 1104 m-es magasságával az egész völgyet úralja
Az égbetörő szirtek, a szédítő mélységek, a patakok morajló hangja különös hangulatot gerjesztenek. A pokol kapuja, a pokol tornáca, a pokol torka leglátványosabb részei a szorosnak, aki erre jár a világ peremén barangol .         
A mozdulatlan kőfalak valamikor többet jelentettek, többre figyelmeztették az itt élőket, a történelem sodrában egy ország és egy világ határát őrizték, oltalmat biztosítottak a vidéknek. Mára a pusztító veszedelmek elcsitultak, és a vidéket nemzeti természetvédelmi rezervátummá nyilvánították. E varázslatos táj páratlan szépségű látványt biztosít a jövő természetjárói számára.

                                               SALAMON ERNŐ GIMNÁZIUM

Salamon Ernő

(Gyergyószentmiklós, 1912. május 15. – Mihajlovka–Sztari, Ukrajna, 1943. február 27.) költő.-Proletár családban született. Gyergyóban érettségizett. A kolozsvári egyetem jogi fakultására iratkozott, bekapcsolódott a kommunista munkásmozgalomba, sztrájkok szervezésében vett részt. 1937 áprilisától Marosvásárhelyen él. Ezekben az években több kötete jelenik meg. Horthy-Magyarországon üldözték, többször letartóztatták, 1941-ben a hírhedt ákosfalvai táborba internálták. Nehéz körülmények közt élt, idénymunkásként dolgozott néha. Egészsége megromlott. 1942 májusában munkaszolgálatra hívták be, Ukrajnába került, ahol tífuszban megbetegedett. 1943. február 27-én egy olasz(?) katona agyonlőtte.

 

 

                                          Adatok a Gimnázium történetéből

- 1897. június 27-én került sor az első nagyobb méretű összejövetelre a gimnázium létrehozása érdekében, amikor a helyi elöljáróság elhatározta, hogy a Közoktatási Minisztériumhoz fordul a polgári fiúiskolának főgimnáziummá való átalakítása érdekében.

- 1905-ben a helyi képviselőtestület ismét megújította kérését, a kormány tagjai azonban csak 300.000 korona helyi hozzájárulás feltételével voltak hajlandók tárgyalni. Az összeget még abban az évben sikerült előteremteniük: 140.000 koronát helyi forrásból, 160.000 koronát Csík vármegye jóvoltából.

- A kolozsvári főtanfelügyelő 1908. február 12-i átiratában javaslatot kért a gyergyószentmiklósi elöljáróságtól az első engedélyezett osztály ideiglenes elhelyezésére nézve. Mindez megtörtént: a polgári fiúiskola helyet adott az első osztálynak, azonban az egyre nagyobb érdeklődés, az elsősök második gimnáziumi osztályba való átlépése, valamint az új gimnáziumi igazgató kinevezése egyre inkább szükségessé tette az új épületet.

- 1908. augusztus 11. - a középiskola hivatalos létrehozásának napja. Barkóczy miniszteri osztálytanácsos, Orel Dezső polgármester és Puskás Adolf főjegyző azonban nem annyira ünnepeltek, mint inkább az iskolaépület sorsáról tárgyaltak.

- 1908. december 7-én a város vezetősége elkészítette az épület helyének telekkönyvi kivonatát, amelyet – a szerződés megkötése érdekében – a szakminisztériumhoz továbbítottak. A jóváhagyás és a további tervek (vízvezetés és csatornázás) újabb nehézségekbe ütköznek.

- 1912. július 17. a vázlattervek elfogadásának időpontja.

- 1915-ben a Gimnázium épületét átadták rendeltetésének.

- 1929-ben itt érettségizett Salamon Ernő

- 1968. február 25-én a Gimnázium felveszi a Salamon Ernő nevet és felavatják Izsák Márton Salamon Ernő-szobrát

- 1989-től magyar tannyelvű Gimnáziumként működik, kezdetben az I. – VIII. osztállyal együtt, 2006-tól mint elméleti középiskola 20 osztállyal

- 2001 – 2003 – világbanki támogatással megtörténik az iskola épületének felújítása

- 2003 – 2008 – általános felújítást eredményez: bentlakás, konyha és étkezde, központi fűtés rendszer, osztálytermek, mosoda, tornaterem teljes felújítása

-    2008 – 2009 – elkezdődnek a kanalizálás, a műhely-osztályok kiépítésének a munkálatai és az iskolaudvar parkosítása

 

 

 

Oldal: GYERGYÓSZENTMIKLÓS BEMUTATÁSA
HINTÓZTATÁS-GYERGYÓSZENTMIKLÓSON-GYÍLKOS TÓNÁL-GYERGYÓMEDENCÉBEN - © 2008 - 2024 - hintoztato-gyergyomedence.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat