(A kocsimúzeum részlete)

KOCS ÉS A KOCSI TÖRTÉNETE

1267-ben említették először a szomszédos Tömörd (Temird) határleirásánál Ruch alakban, de egyes irásos emlitésekor Kuch, KWCH, Koch, Kocs -ként is előfordult.

A település neve személynévi eredetű, Koch (Kocs, Kos) nevét egykori tulajdonosától kapta.

1325-ben említették először első tulajdonosának nevét Kocsi Fekete Pál (Paul Niger de KWCH) néven, aki Kocson volt birtokos. Lánya margit a Kocstól ÉK-re fekvő (mára már elpusztult, Baj Határában feküdt.) Haláp falu birtokosának, Halápi Olivérnek a felesége. Ugyanez időben van szó az oklevelekben Kocsi Fekete Pál birtokának felosztásáról, mi szerint felét gyermekeire; fiára Lőrinczre, és lányára Margitra, s unokájára Halápi Jánosra hagyja.

1332-ben már királyi birtok, Kocsi Fekete Pál nevét többé nem említik az oklevelek, ugyanis Károly Róbert király ekkor (Csór nb.) Péter fia Tamás csókakői és gesztesi várnagynak adományozza a települést az 1330 őszi HAVASALFÖLDI hadjárata során - a király és serege ellen BAZARÁBA vajda cselszövésekor - a Csór Tamásnak a király megmentése során tanusitott hősies magatartása jutalmául /Magy.Nemz.T./



(A kocsi kocsi)

Az 1400-as évek elején Zsigmond király a szomszédos Tatán kezdte kiépíteni vadász és pihenőkastélyát.

A Tatától délre fekvő Kocs évezredek óta fontos kereszteződésben feküdt, a közeli Brigettio (Szőny) és a Budát Béccsel összekötő ősi római hadiút találkozási pontján, mely egyben vámhely és lóváltó állomás is volt, és egyben az Árpád-korban ügyes szekérkészítők lakhelye is, amely helyet Zsigmond király is érintett útjai során.
Kocs falut Zsigmond király idejében, 1414 után már a Lossonczy-Bánffy család birtokaként említették az oklevelek, s az övék is volt az évtized végéig.

1421-ben Zsigmond király a kocsi szekérkészítő mestereket bízta meg Erzsébet lánya és V. Albert herceg mennyegzői szekerének elkészítésével .
Zsigmond király Hunyad (Hunad) váráért (a későbbi Bánffy-Hunyad) Kocsot elcseréli a Losonczy-Bánffy családdal. (Az esküvő 1421 szeptember 28-án volt Pozsonyban ).

1421 jul.23. kelt oklevelében Zsigmond király a vasvári káptalan által KOCS és TEKE-FÖLDE birtokába iktattatja be a Kocsy családot, innen a család az adományos nemzetségek sorába lép.

(Erzsébet és V. Albert mennyegzői szekere)

Kocs-falu szekérkészitői ekkor készitik el Zsigmond király leánya Erzsébet és V.Albert osztrák herceg "MENNYEGZŐI SZEKERÉT" mely egy szíjakon függő fedett echos szekér, (hintálló szekér) hintó volt.
A mennyegzői szekér megmaradt felső kocsiszekrénye a jegyespár cimereivel diszitve máig megtekinthető a grázi múzeumban. Erzsébet és Albert esküvője 1421 szept. 28.-án volt Pozsonyban.

1432-ben már újra királyi birtok, ekkor Zsigmond király Héderváry Zsigmond királyi lovászmesternek adományozza Kocsot, az ő birtoka haláláig, utána fiai; II.Imre és VI.Miklós öröklik,majd Hunyadi Mátyás király és fia Corvin János tulajdona.

A falu hírnevét mégsem ez a királyi esemény hozta meg.
(A Mátyás kori kocsi-kocsi)

A Kocs községet átszelő Budát Béccsel összekötő főút mellett Hunyadi Mátyás idejében készitik el a falu szekérkészitő mesterei azt a könnyü, több addig nem használt újitással felszerelt 3-ló huzta kocsiszekeret, amely a település nevét világhirüvé tette, s innen neveznek kocsinak, szinte minden 4-kerekű járművet. A kocsi szekérkészítő mesterek pedig szétszéledtek az akkori Magyarország területén,tudásukat kamatoztatva készült aztán szerte Magyarországon, Erdélyben és Európában a könnyű kocsi utazószekér.

1491-től egy ideig újra a Héderváriaké, majd Enyingi Török Bálint tulajdona 1516-és 20 körül, majd a Héderváriak szerzik vissza,és 1526-ig Battyány Benedeknek zálogositja el a Héderváry család.

1553-tól Bakith Pál és testvérei kapnak rá királyi adományt, majd az 1600-as évek elejéig újból az Enyingi Török családé.

1594-ben Sinan Pasa Tatáról Győr felé vonulva 200.000-es seregével több falut, köztük Kocsot is felégeti, a menekülő lakosságot pedig lemészárolta.E gyászos esemény után a falu majd egy évtizedig lakatlan volt.
1612-ben birtokosa Enyingi Török István az elpusztult falut Kiskunságból érkező református telepesekkel népesitette újra.

A Település 1622-ben Nyáry Miklós, 1643-ban Zichy István,1659-ben (Somodori és Szomori) Pázmándy János birtoka,majd az 1693-as összeiráskor ujra a Zichy családé.Ekkor már református lelkészének nevét is emlitik Komáromi Pál személyében.

1683-ban Kara Musztafa 250.000-fős serege Bécsből a budai úton vonultukban az útjukba eső falvakat, köztük Kocsot is porráégette, lakóit rabláncra fűzve magával hurcolta.Ezen esemény emlékét őrzi máig is a falu határában az un. SÍRÓK HIDJA, ugyanis a falun átvonuló tatárok elől a lakosság egy része a közeli nádasokba menekült, de ezt a tatárok felgyujtották, s az összefogdosott lakosságot e hidon keresztül rabláncrafűzve vitték el a településről.

A lakosságában megtizedelt falu ujranépesitése érdekében Zichy István Kocs zálogos földesura felhivásában nagy adókedvezményt igérve felvidékről (Pozsony, Nyitra és Bars megyékből ) telepitett családokat a községbe.

1727-től ,a Gróf Eszterházy család (József és Miklós) és egyéb kisnemesek birtokaként jegyzik fel.

[photo]2057291[/photo]

(Kocsitoló verseny résztvevői)

Bár Kocs lakossága az évszázadok viszontagságai miatt nagyrészt kicserélődött, de falujuk egykori hírnevét nem felejtették el. A kocsigyártás hagyományait és emlékeit a falumúzeum őrzi. Rekonstruálták az egykori kocsiszekeret is, melyet évente a hagyományossá vált NEMZETKÖZI KOCSITOLÓ VERSENY-en használatba is vesznek.

 

 

Oldal: A HINTÓ (KOCSI)EREDETE
HINTÓZTATÁS-GYERGYÓSZENTMIKLÓSON-GYÍLKOS TÓNÁL-GYERGYÓMEDENCÉBEN - © 2008 - 2024 - hintoztato-gyergyomedence.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat